Nyugdíj utalás-kifizetés 2014

Minden megyében és városban lehetnek eltérések a nyugdíjak kifizetésének időpontjaiban. A legtöbb nyugdíjas azonban minden hó 13-17 közt kap nyugdíjat ! 

Nyugdíj utalások pontos időpontja 2014-re

A nyugdíj utalás belföldi számlákra történő kifizetéskor a 2014-es évben a tárgyhónap 12.-ig napjáig meg fog érkezni, és ennek pontos dátumait, az utalások időpontjait már közzé is tette az ONYF, tehát az alábbiakban megtekinthető, hogy a banki jóváírások 2014-ben mely napokon mennek végbe: 2014. utalási időpontok:

Január 10. - péntek
Február 12 - szerda
Március 12. - szerda
Április 11. - péntek
Május 12. - hétfő
Június 12. - csütörtök
Július 11. - péntek
Augusztus 12 - kedd
Szeptember 12. - péntek
Október 10. - péntek
November 12 - szerda
December 3. - szerda

Nyugdíj utalás-kifizetés 2014 bejegyzés elolvasása

2014. évi nyugdíj utalások időpontjai

Hogyan és mikor vehetik fel / kaphatják kézhez a nyugdíjasok az őket megillető ellátást? 


a) Ha a nyugdíjat postai úton kézbesítik, akkor a nyugdíjas az ún. postai kifizetési naptárban - amelyet a Magyar Posta Zrt. juttat el a tárgyévet megelőző év novemberében, avagy (újonnan megállapított ellátás esetén) az első nyugellátási utalvány összegének kifizetésekor az érintettnek – meghatározott napon jut hozzá az ellátásához (viszi ki a postás).
b) Ha a nyugdíjas magyarországi pénzintézetnél vezetett számlára kérte az ellátást, akkor:
2014.évre időpontok

A folyósító szerv törzsszám, mint azonosító szám alatt folyósítja az ellátásokat.
A nyugellátás kifizetése havonta a tárgyhónapra történik, legkorábban attól a naptól kezdve, amelytől azt határozattal megállapították a jogosultság megszűnésének (megszüntetésének) napjáig, de legfeljebb a jogosult elhalálozásának a napját magában foglaló naptári hónap utolsó napjáig.
A nyugdíj folyósításának megkezdésekor mit kell kézhez kapnia a nyugdíjasnak?
- A folyósított ellátás törzsszámáról szóló igazolást (nyugdíjas igazolást).
- Utazási utalványt.
- A folyósítás megindításáig már esedékessé vált és az egy összegben kiutalt ellátásról, az esetleges
levonásokról szóló elszámolást.
- A bejelentési kötelezettségről, illetve „fontosabb tudnivalókról" szóló tájékoztatót.

2014. évi nyugdíj utalások időpontjai bejegyzés elolvasása

Öregségi nyugdíj legkisebb összege 2013/2014

Öregségi nyugdíj legkisebb összege időszakonként

 

Az öregségi nyugdíj legkisebb összegét törvény állapítja meg, a nyugellátás évenkénti rendszeres emelésének végrehajtási szabályait kormányrendelet szabályozza.

 

Az öregségi nyugdíj legkisebb összege időszakonként.

 

 

További tájékoztatásért kérjük forduljon bizalommal a lakóhelye szerint illetékes kirendeltséghez!

 

Időszak

Összeg

2011. január 1.- 2013 - ig

28.500

2010. január 1.

28.500

2009. január 1.

28.500

2008. január 1.

28.500

2007. március 1.

27.130

2007. január 1.

26.830

2006. január 1.

25.800

2005. január 1.

24.700

2004. január 1.

23.200

2003. január 1.

21.800

2002. január 1.

20.100

2001. január 1.

18.310

2000. január 1.

16.600

1999. január 1.

15.350

1998. január 1.

13.700

1997. január 1.

11.500

1996. január 1.

9.600

1995. január 1.

8.400

1994. január 1.

7.480

1993. szeptember 1.

6.600

1993. március 1.

6.400

1993. február 1.

5.200

1992. január 1.

5.200

1991. január 1.

5.200

Öregségi nyugdíj legkisebb összege 2013/2014 bejegyzés elolvasása

Nyugdíjemelés visszamenőlegesen 2013 - Visszamenőlegesen emelik a nyugdíjak összegét 2013-tól

Nyugdíjemelés visszamenőlegesen 2012 - 2013 :

 
November elsejétől - január elsejéig visszamenőleges hatállyal - 1,6 százalékkal emelik a nyugdíjak, illetve egyes szociális ellátások összegét. Az emelés egy átlagnyugdíjasnak havonta 1520, összesen tehát 15 200 forintot jelent.

A saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj havi 77 480 forint összeghatárig folyósítható együtt. Az érintettek visszamenőleg tíz hónapra a novemberre járó ellátással egyidejűleg, egy összegben kapják meg a különbözetet. A Magyar Közlönyben október 11-én megjelent, a nyugellátások és egyes más ellátások emeléséről szóló kormányrendelet értelmében hivatalból emelni kell az öregségi nyugdíjat, a rehabilitációs járadékot, az özvegyi nyugdíjat, a szülői nyugdíjat, az árvaellátást, a baleseti hozzátartozói nyugellátást, a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékot, a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékát, a korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, az átmeneti bányászjáradékot, a balettművészeti életjáradékot, a rokkantsági ellátást, a rehabilitációs ellátást, a baleseti járadékot, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást és az önkormányzati képviselők közszolgálati járadékát. Ha egy ember egyidejűleg több, a rendelet alapján emelendő ellátást is kap, a járandóságokat külön-külön kell emelni. Az özvegyi és a szülői nyugdíj megosztása esetén a folyósított nyugdíjrészt kell emelni. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a rendelet megjelenését követően az MTI-vel azt közölte: azok is megkapják visszamenőlegesen az 1,6 százalékos kiegészítő nyugdíjemelést, akik novemberben már nem jogosultak nyugellátásra. Ebbe a körbe tartoznak azok is, akik már nem minősülnek megváltozott munkaképességűnek, az időközben elhunytak után pedig az arra jogosult hozzátartozó igényelheti a kiegészítést. Ha egy ember egyidejűleg több, a rendelet alapján emelendő ellátást is kap, a járandóságokat külön-külön kell emelni. Az özvegyi és a szülői nyugdíj megosztása esetén a folyósított nyugdíjrészt kell emelni.

Nyugdíjemelés visszamenőlegesen 2013 - Visszamenőlegesen emelik a nyugdíjak összegét 2013-tól bejegyzés elolvasása

nyugdíjjárulék túlfizetés visszaigénylése 2013

Hogyan lehet visszaigényelni a járulékfizetési felső határnál magasabb összeg után levont nyugdíjjárulékot? Főállású anyaként lehet munkát vállalni úgy, hogy az ellátást ne vegyék el? Az idén a havi elektronikus adó- járulékbevallásban már fel kell tüntetni az ún. arányos szolgálati idő tartamát is, hogyan kell ezt kiszámítani?

Hogyan lehet visszaigényelni a járulékfizetési felső határnál magasabb összeg után levont nyugdíjjárulékot 2012 - 2013 évben ?
Két eset fordulhat elő. Az egyik, amikor adott munkáltató, egy adott jogviszonyon belül a tárgyévben több járulékot, magánnyugdíjpénztári tagdíjat vont le a biztosítottól, mint azt az egyéni járulékfizetési felső határ engedné. Ilyenkor a foglalkoztató köteles a túlvonás összegét a biztosítottnak visszafizetni, és a tárgyhavi bevallási kötelezettség alá eső járulék összegét csökkenti a biztosított részére visszafizetett járulékkal. Ez például akkor fordul elő, amikor a biztosított év közben eléri a járulékplafont, ezt követően azonban például táppénzen van, így a felső határt csökkenteni kell táppénz időtartamával, melynek következtében túlfizetés keletkezik. A túlfizetést a korábbi szabályok szerint csak önellenőrzéssel lehetett korrigálni.
Mostantól az új szabály szerint a bevallásban a járulék- és tagdíjtúlfizetéssel csökkenteni kell a tárgyhavi kötelezettség összegét. Ugyanez a szabály vonatkozik arra az esetre is, amikor a foglalkoztató azért fizetett több nyugdíjjárulékot, mert nem volt tudomása arról, hogy a foglalkoztatottja magánnyugdíjpénztár tagja; ekkor is a tárgyhavi bevallásban lehet a korábbi bevallásokban közölt adatokat helyesbíteni. E szabály alkalmazása azonban csakis tárgyéven belüli és ugyanazon jogviszonyhoz kapcsolódó túlfizetés esetén lehetséges. Amennyiben a foglalkoztató által a tárgyhónapra bevallott tagdíj összege kevesebb, mint a tárgyévben teljesített tagdíjtúlfizetés miatt a biztosítottnak visszafizetett összeg, akkor a tagdíjat a foglalkoztató a pénztártól igényelheti vissza. A másik eset az, amikor a biztosított egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban áll. Ilyenkor a helyzet bonyolultabb, a foglalkoztatónak önellenőrzést kell végeznie. Nyugdíjjárulék (tagdíj) túlfizetés esetén a foglalkoztató a túlfizetés igazolását követő 15 napon belül köteles a járulékot (tagdíjat) visszafizetni a biztosítottnak. Ezt a munkáltató azonban csak önellenőrzés benyújtásával tudja rendezni. Ennek ezért a munkahelyi ügyintézők nemigen örülnek. Van azonban más módszer is a túlfizetés elkerülésére, visszaszerzésére: az adózás rendjéről szóló törvény. 30. §-ában foglalt rendelkezés: a magánszemély a munkáltatónál, kifizetőnél a kifizetést megelőzően ugyanis nyilatkozhat – a jogcímet is megjelölve – arról, hogy a kifizetést járulékfizetési kötelezettség nem terheli. A magánszemély nyilatkozata az adóbevallással egyenértékű. A járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot az önadózó magánszemély a jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában is visszaigényelheti, feltéve, hogy a különbözetet év közben a foglalkoztatójával nem számolta el. Igaz ezzel az eljárással később jutunk a pénzünkhöz.

A leggyakrabban előforduló kérdésekről, és az arra adandó válaszokról:

1. A dolgozó 2006. április 1-jén belépett a magánnyugdíj-pénztárba, de a belépési nyilatkozatot nem adta le a munkáltatójának. A munkáltatónak csak 2007. február hónapban jut tudomására, hogy a dolgozó magánnyugdíj-pénztár tagja.

Ebben az esetben a munkáltató az APEH felé 2007. február hónapról a 2007. március 12-én benyújtandó 0708 számú bevallás 09-es lapján a tárgyhónaptól eltérő időszak kötelezettségeként 2006. április 1-től 2007. január 31-ig terjedő időre a tagdíj-kötelezettséget bevallja (évente külön-külön).

2007. február 1-től február 28-ig terjedő időre a tagdíjat ugyanezen bevallásban tárgyhavi (08-as lapon) kötelezettségként kell szerepeltetni.

A tagdíj bevallás előzőek szerint ismertetett módja nem érinti azt a kialakult gyakorlatot, hogy a foglalkoztató által az adóhatósághoz tévesen bevallott 8,5 százalék mértékű nyugdíjjárulék tekintetében (0,5 százalékra) helyesbíteni, önellenőrizni kell.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a havi bevalló az adóhatósághoz korábban már benyújtott 0608, 06082 és 2007. január hónapra a 0708 számú bevallásban a magánszeméllyel összefüggésben tévesen (közömbös, hogy kinek a hibájából) bevallott 8,5 százalék nyugdíjjárulékot a helyes 0,5 százalékkal a havonta elvégzett helyesbítés, önellenőrzés benyújtásával korrigálhatja. 2013 évtől ez is változni fog ! 

Ennek az az oka, hogy a február hónapról benyújtandó bevallásban 2006. április 1-től a tagdíj-kötelezettség előírásra kerül, ami a magánnyugdíj-pénztárat (8 százalék) illeti, és ennek az adóhatóságtól történő visszaigénylése csak a helyesbítő bevallás benyújtásával teljesíthető.

Abban az esetben, ha a foglalkoztatónak 2006. évben már tudomása volt arról, hogy a dolgozó magánnyugdíj-pénztárba belépett, de a tagdíj bevallását a magánnyugdíj-pénztárhoz  az eredeti esedékességkor elmulasztotta beadni, az előző eljárás nem alkalmazható. Ebben az esetben a munkáltatónak az érintett magánnyugdíj-pénztár felé pótbevallást kell benyújtani, a tagdíj vonatkozásában. Amennyiben a foglalkoztató a tagdíjat sem fizette meg a pénztár részére az eredeti esedékességkor, a mulasztással összefüggésben késedelmi pótlék fizetés is terheli.

2. Ha a munkáltató 2007. február hónapban észleli, hogy a 2007. január 1-jét megelőző időszakra a magánnyugdíj-pénztárhoz már benyújtott tagdíj bevallása hibás, vagy 2007. január 1-jét megelőző időszakban a pénztártagnak tagdíjtúlfizetése keletkezett, akkor az önellenőrzést a 2006. december 31-ig hatályos szabályoknak megfelelően az adott magánnyugdíj-pénztár felé közvetlenül kell elvégezni, a tagdíjak és tagdíj-kiegészítés vonatkozásában. A foglalkoztató javára történő önellenőrzés esetén a különbözetet a foglalkoztató kérésére (az önellenőrzésben történő nyilatkozatára) a magánnyugdíjpénztár téríti vissza.

nyugdíjjárulék túlfizetés visszaigénylése 2013 bejegyzés elolvasása

elmaradt nyugdíj 2013

Sikerült a nyugdíjakat megvédenie és „nem kérdés”, hogy húsz-harminc év múlva a magyar embereknek lesz nyugdíja – közölte szerdán az ATV Startban Selmeczi Gabriella. A Fidesz szóvivője úgy fogalmazott: a kormányváltáskor „nem volt igazából elég pénz a nyugdíjkasszában, tehát nem igazán tudtunk volna miből fizetni”.  Arra a kérdésre, hogy mi lett magánnyugdíjpénztáraktól az államhoz irányított pénz sorsa, Selmeczi azt mondta: „Pénz a költségvetésből nem tűnik el. Ami bekerül a költségvetésbe pénz, azt precízen, naprakészen nyomon lehet követni. Például nyugdíjakat fizettünk ebből a pénzből és államadósságot csökkentettünk. A magánnyugdíjpénztári rendszer volt az egyik okozója például az államadósság növekedésének.” Kérdésre felelve azt mondta: ha nem történik meg a magánnyugdíjak államosítása, akkor nem tudtak volna nyugdíjakat fizetni. Ugyanakkor visszautasította az ATV műsorvezetőjének állítását, hogyha ez igaz, akkor ez államcsődöt jelent. Hozzátette: „a befizetett nyugdíjforintok messze nem voltak elegendőek arra, hogy az éppen aktuális nyugdíjakat kifizessék”.  Egyebekről szólva a kormánypárti képviselőnő azt mondta: „Alapesetben szeretem a vitát, mert az életnek az egyik lényege, hogy vitázzunk kérdésekről. Nem úgy van, hogy valaki eldönt valamit, azt mondja, hogy ez fog történni és akkor mindenki bólogat.” A szóvivőnő szerint elképzelhető, hogy adott esetben más lesz az álláspontja Orbán Viktornak, a kormánynak és a Fidesznek. A műsorvezető kérdésére azonban a múltból ilyen konkrét esetet Selmeczi nem tudott idézni. A Fidesz-frakción belül lehetnek viták, ezek azonban nem ideológiaiak, hanem konkrét szakpolitikaiak, például arról, hogy egy adott összeget az oktatásügy vagy az egészségügy kapjon-e. A hatalom állandó háborús retorikájáról Selmeczi azt mondta: „Amikor például bejelentettük, illetve Orbán Viktor miniszterelnök úr bejelentette a bankadót, a különadókat, akkor elég komoly támadásokat kaptunk. […] Amikor bele akarnak avatkozni a magyar emberek belügyeibe és azt mondja egy hitelt nyújtó szervezet, hogy adok hitelt akkor, ha ilyen és ilyen megszorításokat alkalmazol, azt támadásnak is fel lehet fogni.” Mint a szóvivő közölte: „a magyar kormánnyal nem lehet packázni”. „Az egyik legnagyobb tragédia ez az átkozott privatizáció, hogy ma Magyarországon a XXI. század elején alig van valami állami és magyar kézben. […] Meg lettünk etetve azzal, hogy jó a privatizáció” – nyújtott betekintést a kormány gazdaságfilozófiájába a fideszes politikus.

Kérdésre válaszolva Selmeczi megerősítette, hogy a kormány célja tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremteni, bár ehhez „egy kis türelmet és kitartást” kér. Úgy vélte: nemcsak új munkahelyek kellenek, hanem az is, hogy az emberek szeressék a munkájukat. Szerinte ezen a közmunkaprogram segít. Selmeczi szerint Magyarország nem vesz fel IMF-hitelt a közeljövőben, „de ez igazából nem az én kompetenciám” – tette hozzá.

elmaradt nyugdíj 2013 bejegyzés elolvasása

ellátás nélkül a rokkantnyugdíjasok

Tízezernél is több rokkantnyugdíjas maradt ellátás nélkül az NRSZH informatikai rendszerének hiányosságai miatt. A Nemzeti Rehabilitáció és Szociális Hivatal (NRSZH) helyesbítést tett közzé, amit most változtatások nélkül közlünk. Ebből az derül ki, hogy senki sem maradt ellátás nélkül.

A korábban is ellátásban részesülők a felülvizsgálatuk alapján kiadott határozat meghozataláig folyamatosan a régi ellátásukat kapják. Az új kérelmezők - akik korábban ellátást nem kaptak - a felülvizsgálatot követően előlegben részesülhetnek, így a rászorultak még egy esetleges késedelem esetén sem maradnak ellátás nélkül.A cikkben írtakkal ellentétben, a rokkantsági és rehabilitációs jogosultságok kezelésére használt informatikai rendszer július 2-án, az eredeti terveknek megfelelően, sikeresen megkezdte működését. A rokkantsági eljárás lefolytatására és a határozat meghozatalára az eljáró hatóságoknak 60 nap áll rendelkezésére. A komplex orvosi vizsgálatok után több tízezer ember kapott új minősítést, sok esetben pedig az informatikai rendszerek elavultsága miatt kézzel kellett ezt elvégezni, "papíralapon, zsebszámológépekkel". A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) informatikai bázisának hiánya miatt az adatok feldolgozása nagyon lassan megy, a hibahatár pedig magas, ezért fordulhatott elő, hogy közel tízezren nem kapnak ellátást.
A Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke, Hegyesiné Orsós Éva szerint az új rokkantrendszer 2012 eleje óta működésképtelen, és nem szolgálja a kormányzati célokat sem, miszerint az ellátást jogosulatlanul felvevők visszaterelhetők lennének a munkaerőpiacra. Számos kérdőjele van még mindig, például nem lehet látni, hogy miként lehet a rehabilitálhatóaknak képzéseket, illetve munkalehetőséget adni.

ellátás nélkül a rokkantnyugdíjasok bejegyzés elolvasása

fenntartható-e a nyugdíjrendszer ? 2013 évben mi jön ?

2025-ig fenntartható a jelenlegi szinten a rendszer, így nem tűnt indokoltnak a változtatás. Ezért bár a kormány előtt volt másfél éve az egyéni számlán alapuló nyugdíjrendszer javaslata, a jelenlegi gazdasági, társadalmi körülmények között a mostani nyugdíjrendszer fenntartása tűnt reálisabbnak - mondta Asztalosné Zupcsán Erika szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár a Népszabadságnak adott interjújában.

Az államtitkár szerint a mostani nyugdíjrendszer megtartásának realitását igazolja, hogy az Országgyűlés "ellenszavazat nélkül döntött" a nyugdíjszámítási szabályok fenntartásáról.
Elmondása szerint az egyéni számlás rendszer hátránya, hogy ha a munkáltató nem fizeti be a munkavállaló után a járulékot, akkor - mivel a nyugdíjat a felhalmozott összegből fizetik ki - a munkavállalót később hátrány éri, míg a mostani rendszerben "attól, hogy a munkáltató nem fizeti be a járulékot, még tudjuk, hogy mi alapján kellett volna befizetnie". A jelenlegi nyugdíjrendszer fenntartásához két dolog nagyon fontos: a dolgozónak legyen elegendő szolgálati ideje, a másik pedig, hogy legyen járulékalapja, ami alapján kiszámítható, hogy mennyi az átlagkeresete, magyarázta. Arra a kérdésre, hogy a kormány miért mondta azt a magánnyugdíjpénztárból visszalépőknek, hogy az állami rendszerben egyéni számlájuk lesz, az államtitkár elmondta, nem léteztek olyan szabályok, amelyek alapján megállapítható lett volna, hogy 2013-tól kinek mennyi járadék jár (vagyis visszamenőleg megállapítani a befizetett járulékok alapján az egyéni számla összegét - a szerk.), másrészt ma is létezik egyéni számla, amin vezetik az egyének nyugdíjvárományát, emellett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által kezelt egyéni számla is átkerült a társadalombiztosításhoz. Ez alapján állapítják meg az özvegyi nyugdíjakat. Az államtitkár szerint az öngondoskodásnál fontosabb a nyugdíjtudatosság. A munkáltató fizesse be rendesen a járulékokat, ne csalja el a bért, ne foglalkoztasson feketén. Szerinte a fiatalokban azt kell tudatosítani, hogy társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben gondoskodjanak saját magukról, mivel a befizetett járulék és a szolgálati idő alapvetően meg fogja határozni, hogy mennyi nyugdíjat kapnak.
Jelenleg 65 év a nyugdíjkorhatár, de a nyugdíjkorhatár emelésének hatásait csak 2013-től fogjuk látni, amikor effektív életbe lép. A társadalom elöregedése miatt folyamatosan figyelik, elemzik a folyamatokat, de az államtitkár nem tud további korhatáremelésre vonatkozó kormányzati szándékról.

fenntartható-e a nyugdíjrendszer ? 2013 évben mi jön ? bejegyzés elolvasása

Rendkívüli nyugdíjemelés 2013

A hatályos törvények szerint, ha az infláció magasabb, mint azt korábban várta a kormány, akkor év közben rendkívüli nyugdíjemelést kell adni. A várakozások szerint 1-1,3 százalékos pótlólagos emelés várható, ami körülbelül negyede az év eleji 4,2 százalékos emelésnek.  A nyugdíjakat januárban mindig a költségvetési törvényben tervezett infláció szerint kell emelni, ebben 4,2 százalék szerepelt korábban, viszont a jelenlegi prognózisok szerint a pénzromlás mértéke 5,2 százalék lehet, ami azt jelenti, hogy rendkívüli nyugdíjemelésre lesz szükség. Nagy jelentősége van annak,hogy mennyivel lesz magasabb az infláció a tervezettnél, hiszen ha 1 százalékpontnál nagyobb a különbség, akkor az a nyugdíjakba beépül, viszont ha ennél kisebb, akkor csak visszamenőlegesen kapják meg a nyugdíjasok az emelést. Jövőre a kormány 4,2 inflációval számol, ami azt jelenti, hogy 2012-hez hasonlóan ekkora lehet jövőre 2013 januárban a nyugdíjak emelése. Az MNB előrejelzése és a piaci konszenzus szerint viszont ennél kisebb lehet jövőre az infláció, 3,5-3,7 százalékos inflációt várnak, azonban a törvények szerint a kormány számításait kell figyelembe venni az emelésnél. Ha marad az előbb említett 4 százalék feletti inflációval történő tervezés, akkor reál értelemben még nőhetnek is a nyugdíjak.

Rendkívüli nyugdíjemelés 2013 bejegyzés elolvasása

kötelező nyugdíjba vonulás 2013

A kormány becsléseinél jóval több közalkalmazottat érinthet a kötelező nyugdíjba vonulás. A kormányzati becslés nagyjából háromszorosát, mintegy 30 ezer főt érinthet a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által felvetett ötlet, amely elrendelné az önkormányzati, oktatási és egészségügyi reform nyomán jövőre az állami körbe visszatérő 250 ezer közalkalmazott 62 év feletti kötelező nyugdíjba vonulását. A tárcavezető szerint ez 10-11 ezer fővel csökkentheti a közszféra állományát, ami 20 milliárd forintos megtakarítást jelenthet a költségvetésnek. A kötelező nyugdíjba vonulás 2013 - as bevezetése a költségvetésre is hatással lesz. Szakértők szerint a nagyjából nettó havi 150 ezer, évi 1,8 millió forintos átlagbért alapul véve kellene 10 ezer 62 éves vagy annál idősebb munkavállalót nyugdíjaztatni − a kormány elképzelései szerint azonban az elbocsátottak nyugdíjat azért kapnának, a megtakarítás így a 150 ezer forint és a nyugdíj közötti különbség lehet. Havi 90 ezer forintos átlagnyugdíjjal számolva így fejenként 60 ezer, évi 720 ezer forintos megtakarítás jöhet ki, a 20 milliárdos megtakarításhoz így 28 ezer főt kell nyugdíjazni.  Az említett megtakarítás nagyságrendileg 11 ezer fő nettó keresetével egyenlő − erősítette meg számításainkat Ádler Judit, a GKI kutatásvezetője. A közterhekből nem adódik megtakarítás, mert a közszféra után fizetett adók és járulékok csak "az egyik zsebből a másikba" kerülő pénzt jelentik, a tervek ráadásul Ádler szerint arra utalnak, hogy a 62 évesek kényszernyugdíjazásával felszabaduló státuszokat nem kívánják feltölteni.

kötelező nyugdíjba vonulás 2013 bejegyzés elolvasása