A Magyar Közlöny 2010. évi 200. számában került kihirdetésre a
Kormány 352/2010. (XII. 30.) Korm. rendelete a költségvetési
szerveknél foglalkoztatottak 2011. évi kompenzációjáról, amely
részletesen leírja ki, milyen mértékű bérkompenzációra jogosult a
havi illetménye alapján. Erre a rendeletre és ezzel együtt a
bérkompenzációra azért volt szükség, mert a 16 százalékos,
egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével több munkavállaló
jövedelme csökken. A rendelet azon munkavállalókra terjed ki, akik
már 2010. december 31-én valamely költségvetési szerv
alkalmazottai, tehát 2011-ben ezen munkavállalók lehetnek
jogosultak bérkompenzációra, ha megfelelnek a rendeletben rögzített
egyéb feltételeknek is. Erre való tekintettel ez a jogszabály tehát
nem hoz pozitív változást a nem költségvetési intézményekben
foglalkoztatottak bérét illetően. A bérkompenzáció – amely
egyébként a személyi jövedelemadó bevallásánál nem rendszeres
jövedelemnek minősül – mértékének alapja a tárgyhónap első napján
érvényes illetmény (és illetménypótlék) összege. Ezen túl egyéb
feltételeket is rögzít a jogszabály, amely meghatározza a
kompenzáció mértékét, így például különböző mértékű kompenzációra
jogosult a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján családi
kedvezményben nem részesülő munkavállaló (ennek mértékét a rendelt
melléklete rögzíti), és az, aki 1, 2, 3, 4 vagy több gyermek után
vehet igénybe családi kedvezményt. Ez utóbbi esetekben különféle
szempontrendszereket ír le a rendelet. A 2012-es kormányrendelet a
bérkompenzáció változását nem részletezi. Azon munkavállalók, akik
egyszerre több költségvetési szervnél is alkalmazásban állnak, csak
abban az intézményben vehetik igénybe bérük kompenzációját, ahol
teljes munkaidőben foglalkoztatják. Abban az esetben pedig, amikor
ugyancsak több költségvetési szerv alkalmazottja a munkavállaló, de
mindenütt csak részmunkaidőben dolgozik, csak annál a munkáltatónál
igényelheti a kompenzációt, ahol a legrégebb óta dolgozik.
Ugyanakkor nem jár a bérkompenzáció fizetés nélküli szabadság
idejére, valamint az egész napos igazolatlan távollét idejére sem.
A kompenzáció igényléséhez az érintett munkavállalóknak legkésőbb
2011. január 15-ig (külföldi szolgálaton lévőknek 2011. március
31-ig) nyilatkozniuk kell a családi kedvezményre való
jogosultságról, és a kedvezmény igénylése során figyelembe vehető
kedvezményezett eltartottakról. A nyilatkozat mintáját és annak
kitöltési útmutatóját a kompenzációról szóló rendelt melléklete
tartalmazza. Azon munkavállalók, akik nyilatkozatukat a kijelölt
határidőt követően adják le, a mulasztás miatt kieső időszakra
visszamenőlegesen nem jogosult a kompenzációra, csak a leadást
követő hónaptól kaphatja azt meg. A nyilatkozatot két példányban
kell kitölteni, mivel az egyik példány a munkáltatóé, a másik
példányt pedig a munkavállalóé, amelyet a munkáltatónak alá kell
írnia és a munkavállalónak 5 évig meg kell őriznie. Amennyiben a
nyilatkozatban szereplő adatokban változás áll be, a munkavállaló
köteles azt 5 munkanapon belül bejelenteni a munkavállaló felé oly
módon, hogy kitölt egy újabb nyilatkozatot – szintén két példányban
– és benyújtja azt a munkáltatója felé. Abban az esetben, ha a
munkavállaló a nyilatkozatában valótlan adatokat közöl, a további
bérkompenzációra nem lesz jogosult, és az addig kiutalt összeget is
vissza kell fizetnie. Az állam a költségvetésből mintegy 22
milliárd forintot szán a kompenzáció fedezetére, amelyet a korábban
említett rendelet értelmében a 2011. évi költségvetési törvényben
megjelölt céltartalék terhére fognak kifizetni az érintett
intézményeknek. Az intézmények ezeket az összegeket csak és
kizárólag a bérkompenzációra használhatják fel, és azzal az év
végén el kell számolniuk.
A bérkompenzáció igénybevételéhez kapcsolódó rendelettervezetet
megkapták a munkaadók, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács mai
egyeztetésén többek között ez lesz a téma. Az érintettek szerint
túl bonyolult a jogszabály. Egyszerűbb szöveget szeretnének,
emellett részletes, példákat is tartalmazó útmutatót, hogy
kizárható legyen az eltérő jogértelmezés miatti szankcionálás
lehetősége − mondta az ÁFEOSZ elnöke. A munkavállalók nettó
keresetének megőrzéséhez szükséges béremelés végrehajtásához akkor
vehetnek igénybe kompenzációt a munkaadók, ha a 93 ezer forintra
emelt minimálbér és a 2012-ben 108 ezer forint garantált szakmai
bérminimum megadásán túl valamennyi dolgozójuk 2011-es nettó
keresetének szinten tartását vállalják. A kompenzáció csak a
béremelés országos bérajánlásban meghatározott ötszázalékos
szintjén felüli összegre jár száz százalékban, a munkáltatók a
szociális hozzájárulási adó összegéből tarthatják vissza az adott
összeget. A kormányzati elképzelések szerint a kompenzációs
számításokhoz a 2011. októberi béreket veszik majd bázisnak, ebbe
nem számítható bele a béren kívüli juttatás. Ez tovább mérsékelheti
például az élelmiszer-kiskereskedelem forgalmát, amelyet jövőre az
áfaemelés és az átalakított étkezési utalványozási szabályozás
amúgy is megtépáz. A Coop-csoport 500 milliárd forint éves
árbevételének 15-20 százalékát adta az idén az étkezési
utalványokból származó forgalom, ez utóbbit lényegében negyedére
csökkenti az új szabályozás. Munkaadói érdek-képviseleti számítások
szerint az ötszázalékos béremelés bruttó 160 ezer forint nettó
keresetig biztosítja a 2012-es nettó szinten tartását. Mindez
óriási adminisztrációs terhet jelent majd a vállalkozásoknak, arról
nem is beszélve, hogy komoly szankciókat helyez kilátásba a
rendelet arra az esetre, ha a munkaadó igénybe vette, de nem
tartotta be a kompenzáció feltételeit, például nem minden
munkavállalónál teljesül a nettó szinten tartása vagy nem jól
számított összeget tartott vissza a munkaadó. A munkaügyi hatóság
és a NAV is ellenőrizni fogja a munkaadók számításait, illetve a
bérkompenzáció jogszerű alkalmazását. Ahol hiányosságokat találnak,
ott a valamennyi munkavállaló után igénybe vett teljes kompenzációs
összeget vissza kell majd fizetni, ezenfelül pedig bírságot is
kaphat a hibázó munkaadó. Azt szeretnénk elérni, hogy ha valahol
hiba van a számításokban, akkor ne a teljes foglalkoztatotti
létszám, hanem csak annyi munkavállaló esetében kelljen
visszafizetni a kompenzációt, ahány esetében hibát találtak −
mondja az elnök.
